Tudjon meg többet a belgyógyászatról!

Tudta, hogy Magyarországon a 16 éves lakosság 40%-nak van valamilyen krónikus betegsége? Az egészséges lakosságot figyelembevéve pedig minden ember évente legalább egyszer megfordul orvosi rendelőben.¹
A legtöbb páciens első körben belgyógyászhoz fordul, ha nem biztos abban, hogy pontosan honnan erednek egészségügyi panaszai. A belgyógyász ugyanis egészében vizsgálja a szervezetet, a belső szervek kóros elváltozásaival, a belgyógyászati betegségek kezelésével, diagnosztizálásával és megelőzésével foglalkozik.
A szerteágazó terület több szakterületet is magába foglal: így vizsgálja a szív- és érrendszer, a légző-, a vérképző- és az emésztőszervek, továbbá a máj és a belső elválasztású mirigyek betegségeit. A belgyógyász az, aki további diagnosztikai vizsgálatokra irányítja a beteget, hogy még pontosabb képet kapjon a fennálló betegségről, esetleg egyedi szakterületre specializált orvost von be a diagnosztikai folyamatba és a terápiába, amennyiben szükséges.

Milyen tünetekkel érdemes belgyógyászhoz fordulni?

Ha a páciens tünetei bizonytalanok, általánosak, és önmaga nem tudja pontosan meghatározni, hogy honnan ered a panasza. A panaszok között szerepelhet például, fejfájás, szédülés, hasi vagy mellkasi fájdalom, fáradékonyság, légzés- és alvászavar, idegrendszeri, illetve bármilyen emésztőrendszeri panasz.
Általánosságban elmondható, hogy minden felnőttnek javasolt legalább évente egyszer részt venni egy belgyógyászati kivizsgáláson, vér- és vizeletvizsgálaton, még akkor is, ha egyébként nincsenek panaszai.

Hogyan zajlik a belgyógyászati vizsgálat?

A belgyógyászati vizsgálat során a szakorvos kikérdezi a beteget a kórelőzményekről, panaszai jellegéről, a családban előforduló betegségekről. A fizikális vizsgálat során a vérnyomás, pulzus, testmagasság, testsúly, testtömeg-index mérése mellett az orvos tapintással vizsgálja a pajzsmirigyet, a nyirokcsomókat, a has érzékenységét, a máj és a lép kiterjedtségét, állapotát. Kopogtatással és fonendoszkóppal vizsgálja a mellkast, a tüdőt és a szívet. A teljes körű fizikális vizsgálatot követően dönt a kivizsgálás további menetéről, szükség esetén a beteget a megfelelő szakterület specialistáihoz irányítja. A belgyógyász további vizsgálatokat is kérhet: labor-, illetve ultrahang-, képalkotó diagnosztikai, EKG- és egyéb kapcsolódó szakorvosi vizsgálatokat.

1 https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf